Még pár ezer kép »

A GateWorld két részletben közölte Robert C. Cooper producerrel korábban készített interjúját, amiből már olvashatattok pár hírmorzsát itt az Abydos Gate-en.

A következőkben a készülő két filmről, a The Ark of Truth-ról és a Continuum-ról olvashattok összefoglalót, de szóba került a harmadik Csillagkapu sorozat is.

A következőkben SPOILER-ek is elhangzanak majd, csak akkor olvass tovább, ha tényleg előre tudni akarod, hogy mi fog történni!

GateWorld: A Csillagkapu leállításának híre mindenkit hidegzuhanyként ért. Mire gondolt, amikor meghallotta a hírt és mennyiben változott ez ahhoz képest, amit most érez?
RCC: Nos, mivel ez nem most történt, így már valamennyire túl vagyok rajta. Éppen most készítettük el Amanda-val az audio kommentárt az Unending-hez. Ő ennek előtte még nem látta egyben az elkészült epizódot. Ahogy újranéztük és beszélgettünk róla, bizony előásott néhány kellemes érzést azzal kapcsolatban, amin az évek folyamán keresztül mentünk. Ez pedig a 200. rész leforgatása alkalmából megtartott bulira emlékeztetett. Azt hiszem erről már korábban is nyilatkoztam, hogy elég szerencsétlen volt az időzítés a csatorna részéről, hogy pont ekkortájt hozta meg a döntést, hogy nem újítják meg a Csillagkaput egy 11-ik évadra – nem használnám a leállítás szót. Ráadásul nem is tudtunk igazán dühös lenni a dolog miatt, hiszen ezzel egy időben biztossá vált, hogy az Atlantisz folytatódik egy negyedik évaddal, ami természetesen mindannyiunk számára nagyon fontos hír volt.

Ráadásul bizonyos szemszögből nézve meglepő volt a döntés a Csillagkaput illetően, mert azt hiszem, hogy már jó ideje akkor éreztük először, hogy biztosan folytatni fogjuk a történetet egy következő évaddal. A stúdió legalábbis nagyon szerette volna. Minden színésszel megvolt már a szerződésünk, ami általában az egyik legnagyobb mérföldkő szokott lenni a folytatás megszervezésekor. Úgy éreztük, hogy a show nagyon jól halad előre és ismét olyan erős, mint annak idején is volt. És – tudom, hogy most a rajongók egy köre ezzel nem fog egyet érteni –, úgy éreztük, hogy végeredményképp egy nagyon jó show-t tudtunk összehozni.

Szóval egy kicsit meglepő is volt, de ugyanakkor mindenkinek meg kell értenie, hogy mi is teljesen tisztában vagyunk vele, hogy belső üzletpolitikai és üzleti döntések mozgatják a dolgokat és hogy a dolgoknak miért kellett úgy alakulniuk, ahogy. Ezért nem volt akkora nagy meglepés a döntés. A SciFi-nak is megvan a saját költségvetése és nekik is meg kell hozniuk a saját döntéseiket, hogy hogyan akarják azt a pénzt elkölteni. Egyértelműen még mindig nagyon fontos számukra, hogy a Csillagkapu franchise továbbra is szerepeljen a kínálatukban. De – azt hiszem ezt már nagyon sok interjúban említettem – a sorozatok egyre költségesebbé válnak. És tíz évad az nem kevés! A Csillagkapu már nem volt annyira olcsó, hogy továbbra is megérje elkészíteni.

Persze folytak a pozícióharcok, mert mi tényleg szerettük volna egy újabb évaddal folytatni. Egy kétrészes, cilffhanger befejezésem már készen volt a 10. évad évadzárójára. Éppen még meg tudtunk tenni a szükséges változtatásokat, amikor a hivatalos döntés megszületett. A SciFi valahogy így reagált: „Na, akkor hogyan akartok mindent lezárni és befejezni a sorozatot?”. Mi pedig azt mondtuk, hogy „Sehogy. Csak azért, mert a végső befejezés nem a csatornán fog adásba kerülni, az még nem jelenti azt, hogy…” [nevet]

GateWorld: Tudna mondani egy-két dolgot arról, hogy milyen lett volna az eredetileg tervezett befejezés – anélkül, hogy bármit is elárulna a hamarosan megjelenő filmekről?
RCC: Igen. Az alapötlet az volt, hogy tudomásunkra jut, hogy létezik egy Igazság Ládájának nevezett eszköz, amit a csapat el is indul megkeresni. Mindig is szerettünk volna egy olyan történetet létrehozni, amiben a csapat megtudja, hogy az Ori galaxisban létezik egy ilyen eszköz, ami segítségükre lehet abban, hogy megállítsuk harcosaik keresztes hadjáratát Így az Odüsszeia-val átkelünk a Szuperkapun és egy ellenséges vonalak mögött zajló veszélyes küldetés során megpróbálunk a Láda nyomára akadni. Ez volt az alapötlet a kétrészes történethez, melynek első fele lett volna a 10. évad záró epizódja.

A SciFi reagálása egyértelművé tette, hogy minden szálat le akarnak zárattatni az évadzáróval. Mi pedig azt mondtuk, hogy „Nem, mert A) Nincs rá idő ezt kellőképp kidolgozni… B) Nem is akarjuk ezt tenni a sorozattal. Ha a SciFi-on akarjuk befejezni a sorozatot, akkor beleegyezünk, hogy módosítjuk annyira az évadzárót, hogy tiszteletben tartsuk, hogy sokan sok ideig ezen a csatornán kísérték figyelemmel a CSK-1 kalandjait és megpróbáljuk valahogy úgy befejezni az egészet, ami lényegében mégsem zárja le a történetet.” Innen jött az epizód címe is.

GateWorld: Ez majdnem ugyanaz az eset, ami annak idején a Showtime-nál is volt.
RCC: Igen… Tom Vitale felel a SciFi-nál azért, hogy a Csillagkapu franchise továbbra is a csatornán maradjon. New York-ban ténykedik és ő intézi a felvásárlásokat is. Nagy rajongója a sorozatnak és mindig nagy támogatónk volt. De ugyanakkor ő is látta az ismétlések nézettségi adatait. Lényegében a nézettség miatt vette meg annak idején a SciFi a sorozatot.

Az új epizódok veszteséget hoztak: a sorozat leállítása legalább annyira volt felelős a hétfői ismétlések rating-jeiben tapasztalt esésért, mint az új epizódokéért. Lényegében az történt, hogy amikor megvették a Csillagkaput, akkor jó befektetést láttak abban, hogy még úgy két évig adják az ismétléseket, mely így kellő hasznot hozhat a csatornának. Végül aztán a két évből négy lett és olyan eredményt ért el ezzel a csatorna, amiről korábban álmodni sem mertek.

Magyarán szólva elég magas értéket jelentett a sorozat a csatornának. Ezen felül még ott volt az is, amire nem számítottak, de elég egyértelműen látni lehetett: amikor új részeket adott a csatorna, akkor a korábbi részek ismétlései is rendre jobb eredményeket produkáltak. Ez egyfajta általános nézői nézőpontot is tükrözött, hogy hogyan éreztek az emberek a sorozat iránt, azaz, hogy bennük volt a tudat, hogy mindig fognak majd újabb és újabb részeket látni, így folyamatosan nézték az ismétléseket is. De mint tudjuk: semmi sem tart örökké.

Lényegében az első jel az volt, ami jelezte, hogy a Csillagkapu bajban van, amikor a hétfői ismétlések rating-jei esni kezdtek. Négy év után azért az emberek már sokszor láthatták a részeket. Főleg, hogy elég gyakran ismételték az egyes epizódokat. De az ismétlések rating-jeinek esésével párhuzamosan az új epizódok elkészültének bizonytalansága is egyre nőtt.

Tom többször mondta, hogy bármikor, amikor a sorozatba nagyobb változást viszünk be, mint például megölünk egy karaktert vagy lecseréljük az ellenfeleket, akkor ezek a dolgok valami módon jót tesznek a sorozat köré épült egész mitológiának. De a sorozat leállítása az más dolog. Hasonló eset lett volna az, hogy ha a Star Trek utolsó epizódjában elpusztították volna az Enterprise-t és mindenkit megöltek volna a fedélzeten – ekkor ugyanis az ismétlésekre is rossz hatással lenne mindez, hiszen ezek a karakterek egyszer csak megszűnnek létezni a rajongók fejében. Úgy éreznék, hogy látták a történet végét. Így amikor nézik a régebbi epizódokat, akkor a tragédia képe még mindig ott lebeg a tudatukban valahol és átveszi annak a képzetnek a helyét, hogy a csapat talán ott van valahol odakint és még mindig folytatja saját útját.

Nem terveztük még a sorozat befejezését – különösképp azért sem, mert a franchise még mindig nagyon erős. Az MGM nem tervezte a sorozattól való elfordulást annak 10. évada után sem, habár a SciFi végül nem rendelt új évadot belőle. Jelenleg a két DVD-re készülő filmmel foglalkozunk. Ezen felül még más egyéb is van a franchise-ban, ami ezen túl is meg fog maradni. Az Atlantisz-ban a jövőben még lehetnek a cross-overek a Csillagkapu szereplőivel. Már beszéltünk egy tervezett harmadik sorozatról is, ami ténylegesen fejlesztés alatt áll.

Az Unending-hez az alapötlet tehát az volt, hogy valami olyat készítsünk, ami érzelmileg, kötődés terén méltó legyen az elmúlt tíz évhez, és hogy úgy érezzék az emberek, hogy ez volt a könyv utolsó fejezete – de nem feltétlenül az utolsó kötet a könyvsorozatban. Az epizód remek lehetőséget adott arra, hogy a science fiction elemeit felhasználva megmutathassuk, hogy mit tartogathat a jövő a karakterek számára, hogy sok időt tölthetnek még el egymás mellett és ezalatt jobban meg is szerethetik egymást.

Ha egy olyan dolgot kellene kiemelnem, amiről a rajongók mindig úgy gondolták, hogy a leginkább köti az embert a sorozathoz, az maga a csapat, illetve a csapat-központú epizódok és az, hogy több időt akarnak velük tölteni. Így hát egyszerű volt a képlet… „Több csapat-központú epizódot szeretnétek? Azt akarjátok, hogy együtt legyenek? Akkor így lesz! Együtt lesznek még vagy legalább 50 évig!”.

GateWorld: Bizonyára tudja, hogy sok rajongó korszakalkotó pillanatként tekint a The Fifth Race azon részére, amikor O’Neill találkozik az Asgard-okkal. Osszon meg velünk néhány gondolatot, hogy miért döntött úgy, hogy visszahozza ezt az Unending-ben, hogy az emberek az epizódban végül az ötödik fajjá válnak!
RCC: Ahogy már mondtam, több dolgot is szem előtt tartottunk az epizód elkészítésekor. Annak ellenére, hogy nem fejeződnek be itt a sorozat történései, mégis szeretnénk valamelyes az utolsó epizód hatását kelteni. Azt hiszem, hogy a rajongók mindig értékelték, hogy nem kerülünk vissza mindig a nullára minden egyes epizód végén; a kezdetek óta részesei vagyunk a kalandoknak és figyelünk közben a felépített mitológiai keretre is – ami folyamatosan gyarapodik is. Ezekre mind oda kell figyelnünk.

Ez mind együtt ott van az utolsó epizód hangulatában – hogy végre valami nagy mérföldkőhöz érkezünk, valami történik. Valaminek történnie kell az epizódban, hogy az emberek elégedettek legyenek: „Hey, a kezdetektől fogva nézem a sorozatot és most végre tanúja lehetek annak, hogy mindennek megvan a gyümölcse: végül mi lettünk az ötödik faj!”.

GateWorld: Egyben nagy változás áll be ezzel a mitológiai vonulatban is, hiszen a Föld most már az Asgard-ok minden technológiájának és tudásának birtokában van. A jövőre nézve milyen hatása lesz ennek a franchise-ra, a Csillagkapu univerzumára?
RCC: Nos, már egy ideje hozzáférésünk van az Ösők tudásához is. Elég egyértelmű, hogy mivel hatalmas adatmennyiségről van szó, sok időt vesz igénybe, hogy átrágjuk magunkat rajta. Nem hiszem, hogy drasztikus váltások lesznek olyan téren, hogy hirtelen technológiai és egyéb téren az Asgard-ok szintjére emelkedünk.

Úgy értem, hogy azért persze vannak olyan új elemek, amelyek meg fognak jelenni, például a lézerek! „Wow! Az Odüsszeia-nak végre lézerfegyverei vannak. Király! Minden hajónknak lézerfegyverei lesznek?”. Valójában igen, ezt a technológiát a többi földi hajóra is átmozgatjuk. Már több történetet is írtunk azzal kapcsolatban, hogy fejlett tudás birtokába jutunk, de ezzel egy időben nagy bajba is, mert vagy nem értjük meg a tudást vagy egy részét megértjük ugyan, de az egész működését nem látjuk át.

Azt hiszem, hogy egy bizonyos szinten már megtanultuk a leckét és most meg kell mutatnunk azt, hogy kicsit okosabbak vagyunk már ilyen téren, mint korábban voltunk. Már nem csak egyszerűen belecsapunk a dolgok közepébe és elkövetjük azt a hibát, hogy úgy állunk hozzá a dolgokhoz, hogy „Oh, ez nagyon király! Csináljuk meg!”.

A The Ark of Truth filmnek van is egy ilyen vonulata, ami erről szól. Valaki – nem akarok sokat elárulni –, de valaki elkövet egy hibát, hogy használni akar egy, az Asgard tudástárból kimentett információt és ez majdnem egy galaxis méretű katasztrófához vezet. Van még mit tanulnunk!

Ráadásul jelenleg más is gátolja a tudás használatát: „Nem használhatjuk az Asgard tudást, hiszen az rögtön ide vonzaná az Ori flottát. Adott a tudás, amit alkalomadtán tudunk is majd használni. De ha el is jutunk erre a pontra, akkor is nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy hogyan használjuk fel ezt a tudást és milyen változtatásokat hajtunk végre”. Tehát nem hiszem, hogy azonnal kézzelfogható hatása lesz annak, hogy a tudás a birtokunkban van, annak ellenére, hogy sokan ezt gondolnák. De ennek jó oka van. Remélhetőleg tanultunk valamit az elmúlt tíz év leckéiből.

A legnagyobb dolog a Csillagkapuban, hogy rólunk szól – a mi időnk és korunk embereiről –, akik rajtunk jóval túlmutató dolgokkal és kihívásokkal szembesülnek. Nem zárkóztunk el attól sem, hogy megmutassuk, a mi karaktereink is képesek hibázni. De ezen kihívásokkal való szembenézés sokszor azt eredményezheti, hogy a megoldáshoz felhasznált technológiák révén olyan messzire jutunk saját utunktól, hogy olyan döntéseket kell hoznunk, amikkel amúgy nem is szembesülnénk és éppen ezért jóval óvatosabbnak kell lennünk, mint amilyenek amúgy is vagyunk! Olyan aknamezőn sétálunk, ahol az aknák nagyon közel vannak egymáshoz és sokszor egy rossz mozdulat is elég a katasztrófához.

GateWorld: Ami mindig is potenciális veszélyforrás volt az Atlantisz-ban is.
RCC: Igen. Rengeteg technológiával ellátott város áll az irányításunk alatt, de nagyon oda kell figyelnünk, hogy mikor melyik gombot nyomjuk meg! Ugyanezt akarjuk itt is érzékeltetni majd. Nagyon sok lehetőség rejlik benne, de ugyanakkor nagyon sok veszély is.
Éppen ezért nem adták át nekünk az Asgard-ok ezt a technológiát már jóval korábban. Többen rácsodálkozhatnak, hogy „miért nem tettek többet”. Megvan a saját jó okuk rá, hogy miért érezték úgy, hogy nem szabad átadniuk számunkra a technológiájukat. A kisgyerekek kezébe sem adunk fegyvereket, hogy játszanak velük. Egyszerűen azért, mert veszélyes.

GateWorld: Beszéljünk most egy kicsit a The Ark of Truth-ról. Ez az egyik fő projektetek az idén.
RCC: Igen. Ez és a Continuum. Brad és én producerként működünk közre mindkettőnél, habár bizonyos felelősségi köröket megosztottunk egymás között. Én írom és rendezem a The Ark of Truth-t. Így inkább gondolok erre egy kicsit úgy, mint a saját gyermekemre, mint a Continuum esetében, ami inkább Brad-é. De természetesen mindketten részt vállaltunk mindkét film forgatókönyvének megszületésében.
A The Ark of Truth Lényegében azt a történetet dolgozza fel, amit eredetileg a 10. évad záró epizódjára és a 11. évad nyitó epizódjára terveztem, az egyetlen lényeges különbség, hogy ez most egy nagy egységes forgatókönyvbe van összedolgozva.

GateWorld: Tehát nem sűríti magában mindazt, amin a 11. évadra terveztek…
RCC: Oh, dehogyis!

GateWorld: …úgy 5-6 főtörténeti szállal foglalkozó részben megvalósítani.
RCC: Nem, ez lényegében egy nagy, két részes epizód történetét öleli fel. Remélem, hogy lesz olyan sikeres, mint amilyen annak idején a Lost City és a Reckoning is voltak, hiszen ezekben a két részes epizódokban is sorsdöntő dolgok történtek. A főtörténeti szálakban történt fordulat mindkét esetben. Azt hiszem, hogy számomra hasonló lesz ez a film, ami a 9. és 10. évad fő történeti szálait fogja összefogni.
Ez inkább hab az elmúlt két évad tortáján, mint a tervezett 11. évad „sűrítménye”. Ez a végső pont az Ori történetszálban… már hogyha minden a terv szerint fog alakulni! [nevet]

GateWorld: Az egyik dolog, amit többet szerettünk volna látni az elmúlt két évadban, az az Ori galaxis és az ott zajló események. Láttuk Celestis-t, a Doci-t és a tűzfalat, ahol az Ori él. Többet is fogunk látni ezekből most, hogy a történet elvisz minket az Ori galaxisba?
RCC: Igen, teljes mértékben. Ez az egész lényege. Az egész történet ezen alapszik. Most mi megyünk el hozzájuk. Visszamegyünk Celestis-be. Mindegyik említett helyet újra meglátogatjuk.

GateWorld: Kiváló! Julian [Julian Sands, a Doci-t alakító színész] érdekelt a visszatérésben?
RCC: Nos, ezt még nem erősítették meg. Elég sok határidővel stb. kapcsolatos problémával kell most foglalkoznunk. Nagyon sok színésszel meg kell állapodnunk. Az egyik fő problémát pont az ilyen visszatérő karakterek jelentik, mint például Adria is. Néha nagyon nehéz mindent összeegyeztetni és megszervezni, hogy az összes elképzelésünk megvalósuljon. Remélhetőleg vissza fogjuk tudni hozni Julian Sands-t a Doci szerepében. De jelenleg nem tudok még semmi biztosat mondani.

GateWorld: Nagyszerű lenne.
RCC: Igen. Valóban az lenne. De ha mégsem – ha bármi okból nem sikerülne végül ezt elérni –, Celestis-be akkor is vissza fogunk látogatni. És honnan tudnánk, hogy mostanra nem egy másik Doci lett ott a fő vezető?!

GateWorld: Mintha egy új pápát választanának!
RCC: Mindig betölti valaki ezt a szerepet, afféle pápaként, ha úgy tetszik, igen.

GateWorld: Elég megdöbbentő végzete volt Adria-nak a Dominion-ben. Megszállja őt egy Goa’uld és még fel is emelkedik!
RCC: De eltávolítják belőle a Goa’uld-ot, mielőtt felemelkedik! Igen, úgy gondoltuk, hogy ez elég jó ötlet lehet a történethez. Úgymond a régi és az új fő ellenfél „házasságaként” is felfogható a dolog. Olyan történeti elem volt ez, amit egyszerűen nem hagyhattunk ki. Különösen azért sem, mert ez a két fő ellenfél vegyítése – lényegében Adria és rajta keresztül az Ori, valamint a másik fő ellenfelünk, Ba’al – hasonló volt számomra, mint a Replikátorok és a Goa’uld-ok találkozása az Enemies-ben. Ez ugyanaz, csak itt az Ori-ról és a Goa’uld-okról van szó. Érdekesnek találtam az ötletet.

Ezen felül a The Shroud-ban is megjelent egy olyan elem, ami majd a filmben is visszaköszön: az, hogy az Ori követőn belül is van ellentmondás, egy adott réteg nem ért teljesen egyet az Ori eszközeivel és így van egy állandó nem látható ellentét az Ori és a követőinek egy adott csoportja között. Az Ori lényegében felemelkedett istenségeket jelent. Nekünk a követőikkel fel szembenéznünk. Ha hiszünk abban, hogy az Ori a Daniel által épített Merlin-féle Ős eszközének köszönhetően elpusztult, akkor már csak ők maradtak hátra. A valós fenyegetést tehát elvileg csak a követők jelentik.

GateWorld: Hogyan győzhetjük meg őket a mi igazunkról?
RCC: Ez nagyon érdekes kihívás volt a számomra, hogy adott két, a filozófia és a vallás terén eltérő nézeteket valló csoport és adott a kihívás is, hogy be kell bizonyítanunk, hogy kiknek az istenei léteznek, illetve hogy léteznek-e istenek egyáltalán. Ez egy nagyon érdekes kérdéskör.
A Goa’uld-ok esetében a válasz nem volt azonnal nyilvánvaló, de azzá vált, amint megöltük az első Goa’uld-ot és meg tudtuk mutatni a követőiknek, hogy a halott szimbiótát és hogy hogyan használják a technológiájukat, hogy nem kell hozzá isteni erő. Az ilyen követők azonnal szembesülhettek vele, hogy valójában nem istenek azok, akiket eddig annak hitt. „Csak egy ember, kígyóval a fejében”.

De ebben az esetben sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, hogy elhitessük az emberekkel, hogy az isteneik valójában nem istenek. Most, hogy ha az isteneik valóban halottak, akkor is mi különbség van? Még mindig ugyanolyan erősen hisznek bennük, mint annak előtte. A plusz érdekességet az adja ehhez – ami a filmben szintén elő fog kerülni –, hogy az Ősöknek van egy jól ismert „nem avatkozunk be” törvényük. Afféle szemlélődő nézőpontot testesítenek meg. És most pont őket, az Ősöket, az ő létezésüket fenyeget az Ori.

Úgy hittük, hogy akkor legjobbak az esélyeink a hívők által folytatott hadjárat túlélésére, ha legalább megpróbáljuk az „isteneik mágikus erejét” kiiktatni. Így amit tudtunk, azt fel is használtuk a cél elérése érdekében, hogy elpusztítsuk az Ori-t. Ettől még a legnagyobb probléma megmaradt: a követők még mindig fenyegetést jelentenek, az általuk birtokolt technológia, a hajóik és a Hírnökök, akik elképesztő, emberfeletti képességekkel vannak felruházva.

Ezt az egészet valójában végső soron az Ősök miatt is csináljuk. Ha elkezdesz hinni az Ori-ban, az Ősök meghalnak! És ők mit tesznek azért, hogy segítsenek nekünk az ő létüket is érintő küzdelemben? Hogyan segítenek minket ebben a helyzetben azok után, amit mi tettünk értük? Részben erre is keresi a választ a film.

Több érdekes kérdés is felmerül tehát majd a filmben. Egy másik ilyen maga az Igazság Ládája. Ez az eszköz alapvetően arra szolgál – szándékosan nem akarok agymosást mondani –, hogy meggyőzzön az igazságról.
Tegyük fel, hogy hiszel valamiben, amiről én azt hiszem, hogy az helytelen, így beprogramozom a Ládát, hogy felnyitásakor feltárja előtted az igazságot, így azután már te is abban fogsz hinni – lényegében tehát abban, amit én a Ládával elhitetek veled. Egy nagy agymosó szerkezetről beszélünk végső soron. Az eszköz megszületése még akkorra tehető, amikor az Ősök még nem voltak Ősök, csak Alterran-ok, hús-vér emberek. Abban a szorult helyzetben voltak, hogy szembe kellett nézniük a galaxisukban az Ori egyre növekvő fenyegetésével, ugyanakkor egy tudományos alapokon nyugvó civilizációt igyekeztek kiépíteni, hogy egy fejlettebb társadalom szintjét érhessék el. Az Ori ezzel szemben vallásos nézőpontot testesít meg és az Alterran-ok által követett értékek elpusztítását tűzte ki magának célként.
Az egyik Alterran tudós találja fel a Ládát, azzal a gondolattal, hogy „Nézzétek, ezzel az agymosó-gépezettel bármilyen háborút el tudunk kerülni”. A többi Alterran viszont nem értett vele egyet: „Nem, ez nem helyes. Filozofikusan és morálisan is helytelen”. Ehelyett tehát azt teszik, hogy elhagyják azt a galaxist – annak ellenére, hogy volt hajójuk, voltak fegyvereik, hogy felvegyék a harcot az Ori-jal (akik ekkor még szintén hús-vér emberek), de mégsem tették. Így érkeznek meg a mi galaxisunkba. Innen pedig már ismerjük a történetüket a sorozatból.

Most viszont Daniel bizonyítékot talál rá, hogy az Igazság Ládájának nevezett ősi eszköz még mindig létezhet. Lényegében tehát a korábbi kérdéssel kell nekünk is szembe néznünk: „Helyes ez morálisan? Még ha meg is találjuk a Ládát, valóban használnunk kellene? Ez a helyes módja az Ori követőinek meggyőzésére, hogy a hitük hamis?” Alapvetően nem az a probléma, hogy valami másban hisznek, hanem az, hogy embereket gyilkolnak azért, mert ők másban hisznek. Nem arról kezdjük el meggyőzni őket, hogy ne öljék meg ezeket az embereket, hanem igyekszünk a hitüket alapjaiban megváltoztatni, már hogyha ez a dolog úgy működik, ahogy mi azt hisszük.

Elég érdekes morális kérdést látunk majd tehát kibontakozni, ami szerintem aktuális probléma a mai világban is. Én nem szeretek végletekbe menő mögöttes tartalmakat beépíteni, de számomra ez az egész a mai modern televíziózást reprezentálja. A média az, ami a „mágikus dobozon” keresztül arról győzi meg embereket, hogy abban higgyenek, amiben a „mágikus doboz” tulajdonosa is hisz – bármiben is akar hinni magától az ember, ők elég jól meg tudnak győzni arról egyeseket, hogy másban higgyenek… és sok embert megérintenek ezzel.
Ezt az egészet éppen ezért tartom lenyűgözőnek. Szeretek ilyen és ehhez hasonló ötleteket megragadni és egy kicsit elvonatkoztatott formában a saját science fiction világunkba ültetni.

GateWorld: Említette az Ősöket. Miután láttam Adria-t felemelkedni és elgondolkodtam a dolgon, hogy van-e jelentősége, hogy ezt a mi galaxisunkban tette, meg akartam kérdezni, hogy ő így most közvetlenül kell, hogy szembe nézzen ez Ősökkel?
RCC: Nos, a felemelkedett lények – az erejüket, a szabályaikat beleértve – elég misztikusak mindannyiunk számára, nem igaz?

GateWorld: Valóban azok De van egy olyan érzésünk, hogy valamilyen földrajzilag leírható keretek között kell nekik is létezniük.
RCC: Van valami ilyesmi, habár az ő létezési síkjukon nincs fizikai testük, ahogy az már korábban kiderült. Ők is valamelyest helyhez között energialények. Olyan tudáshoz férhetnek hozzá és olyan dolgokat lehetnek képesek befolyásolni, amit mi nem érzékelhetünk. De nem hinném, hogy ennek ellenére ők egyetemes, helyhez nem kötött lények lennének. Kell, hogy legyen egyfajta korlát számukra is.
Legelső alkalommal a Maternal Instinct-ben láttuk Oma-t, amint magával vitte a Harsesis gyermeket, tehát kell, hogy legyen valamilyen fizikai létezési keretük. Olyan energialények ők, akik szintén bizonyos feltételek szabta keretek között tudnak létezni.

GateWorld: Mi lesz a Csillagkapuval a két film után? Mennyire kell sikeresnek lenniük ahhoz, hogy egy folyamatos, különböző történetekből álló produkciót kaphassunk?
RCC: Hát, nem szeretnék túlzottan magabiztosnak látszani, de az ilyen projektek beépített sikerességgel rendelkeznek. Az alapján kapjuk rájuk a büdzsét, hogy előreláthatóan mennyi pénzt fognak termelni, amit viszonylag megbízhatóan meg tudunk becsülni. Tudjuk, hogy a [Csillagkapu] DVD-k mennyire jól fogynak. Tehát, ha az eddigi évad-csomagokhoz képest ezek a DVD-k elfogadható számban fognak elkelni, akkor pénzt tudnak termelni. Az MGM nem fog veszteni rajtuk, hacsak nem áll elő egy bizarr piaci helyzet.

GateWorld: Jó tudni, hogy itt a nézettség már nem számít.
RCC: Nos, igen – igazság szerint lesz televíziós vetítés, valamint valószínűleg szélessávú [internetes] értékesítés is, ezek mind további bevételt jelentenek. Az egész inkább a Csillagkapu franchise általános sikeréről, értékéről és egészségéről szól – a Stargate Worlds játékról, a harmadik sorozatról, valamint az Atlantiszról.

Reményeink szerint a Csillagkapu franchise továbbra is növekedni és erősödni fog és még erősebb lesz mint a múltban volt. Ha ez így lesz, akkor szerintünk folyamatos igény merül majd fel az újabb Csillagkapu filmek iránt.

Természetesen bízunk benne, hogy az emberek szeretni fogják ezeket [a jövőbeli projekteket] és hogy pozitív visszajelzést fognak adni. Úgy gondolom, hogy csupán egy nagyon-nagyon kemény helyzetben tudnánk kudarcot vallani. A filmeket nem a mozikban fogjuk bemutatni, tehát nem kell megfelelnünk az ottani nézettségi és bevételi elvárásoknak. Nem az lesz a helyzet, hogy ha ezek a filmek kudarcot vallanak, akkor sosem készíthetünk újakat. Nagyon nehéz lesz „kudarcnak” elkönyvelni az eredményeket, bármilyenek legyenek is.

GateWorld: Milyen lesz a nemzetközi forgalmazás?
RCC: A tervek szerint egy időben fogjuk őket kiadni a nemzetközi piacon, azt hiszem. A forgalmazás a FOX-on keresztül fog történni. Azt hiszem a nemzetközi kiadó az MGM lesz, míg az itthoni [amerikai] a FOX.

Valószínűleg ilyen lesz majd a finanszírozás, de igazság szerint ez még nem 100 %. Más partnereknek is megvan még a lehetőségük arra, hogy a kiadás előtt leszerződjenek. Az MGM- nek van üzleti terve a finanszírozást és az értékesítést illetően. Azonban, ha mondjuk a SciFi közbe szeretne lépni és azt mondja, hogy „Nézzék, mi le szeretnénk adni a filmeket még a DVD-kiadás előtt.”, akkor X dollárt kell fizetniük, hogy az MGM beépítse őket az üzleti tervébe.

Ugyanígy, ha például az iTunes azt mondja, hogy „Nem, nem, nem, mi szeretnénk a világpremiert az iTunes-on tartani”, akkor egy bizonyos összeget biztosítania kell a stúdió számára, hogy az a tervüket pénzügyileg életképessé tegye.

GateWorld: Joel Goldsmith [zeneszerző] fog pénzt kapni egy teljes zenekaros felvételhez?
RCC: Igen, a költségvetésbe beleszámítottuk a zenekari hanganyagot is, habár Joel mindent át tud úgy alakítani, hogy zenekarinak hangozzon. Számunkra nagyon fontos, hogy ezt biztosítsuk. Mindent a lehető legjobbra akarunk csinálni, ha a megkapott pénzből el tudjuk intézni.

Végülis ezek továbbra is TV-filmek, nem 80 millió dolláros költségvetéssel rendelkező mozik, azokkal semmilyen szinten nem tudunk versenyezni. Azonban a sorozatokhoz, a Lost City-féle duplaepizódokhoz képest a filmjeink fantasztikus lesznek.

GateWorld: Van bármi újdonság a harmadik sorozatot illetően? Vannak új fejlemények? Tudom, hogy ti jelenleg jobban elfoglaltak vagytok mással is [a két DVD-filmmel].
RCC: Brad és én írtunk egy egyoldalas dokumentumot az alapötletről, valamint a sorozat szereplőiről, amit a pénzügyi háttér megteremtéséhez használunk referenciaként. Az MGM tervei között nagyon-nagyon magas helyen szerepel. Minket kérdeznek, voltaképpen azt mondják nekünk, hogy „Mikor lesztek készen vele? Mikor tudjátok ténylegesen megírni a forgatókönyvet és elkezdeni a gyártást?” Azonban ezek a dolgok időbe telnek. Sajnos nem születnek meg a semmiből és kezdenek el nőni.

Ráadásul most eléggé elfoglaltak vagyunk. Ez az igazán nagy probléma, Brad és én jelenleg nagyon az Ark of Truth és a Continuum világában vagyunk. Szándékunk szerint [2007.] június közepén végzünk velük, hogy aztán rávethessük magunkat a harmadik sorozat bevezető részére.

Persze a tipikus Csillagkapu-világban nincs igazán olyan, hogy „bevezető rész”, inkább premier. Általánosságban adunk el és viszünk végig egy televíziós évadot. Az igazi kérdés az, hogy miképpen adjuk át a nézőknek és ebben a pillanatban bizonytalankodunk efelől.

GateWorld: Ez egy nagy kérdés.
RCC: Igen és az MGM-nek ez nem egy döntési probléma. Úgy értem, nem kutatnak mindenfelé lehetséges csatornák után. A kérdés inkább az, hogy mi lehet majd a sorozat legésszerűbb előmenetele a tartalomforgalmazás új korszakában.

GateWorld: A történet szempontjából az új sorozatnak lesz köze az Unending című epizód történetéhez?
RCC: Nem.

GateWorld: Azért kérdezem, mivel sok rajongó azon elmélkedik, hogy „Hmm... talán egy űrkorszakban játszódó Csillagkapu-sorozat lesz?” Végülis az Asgard-technológiát ezüsttálcán kaptuk meg.
RCC: Tudod, valamilyen szinten ez szerepet fog kapni. Annyit elárulhatok az új Csillagkapu-sorozatról, hogy a tervek szerint egy teljesen különálló, harmadik elem lesz, sokkal inkább, mint az Atlantisz. Az Atlantisz a Csillagkapu spin-off sorozata, abból nőtte ki magát.

Az alapötletünk eredetileg egy lehetséges filmhez kötődött. Eredetileg azért ültünk össze, hogy megbeszéljük egy Csillagkapu-film elkészítését. Nem Csillagkapu-, vagy Atlantisz-filmet akartunk, de egy olyan mozit, ami az általunk létrehozott Csillagkapu-világba beleillik. A stúdió miatt, akiknek X dollárt kéne kiadniuk a filmre, a történetnek a szélesebb közönségnek is meg kell felelnie. Talán még a sorozatokhoz hű rajongóknál szélesebb közönségnek is.

Ha mindenki, aki világszerte nézi a sorozatokat, megnézné a filmet a mozikban, akkor hatalmas sikert arathatnánk, azonban a stúdió még ennél is nagyobb arányokban gondolkodik és azt hiszem mi is. Azon elmélkedtünk, hogy hogyan hozzunk létre egy harmadik oszlopot a franchise-hoz, amely az eddigi elemekből építkezik, de ugyanakkor megáll a saját lábán is. Tehát, amikor eljött az idő, hogy a stúdió szempontjából a harmadik sorozat valósággá válhat, rájöttünk, hogy miképpen tudjuk átalakítani az alapötletünket, hogy az több lábon állhasson. Mindig bennünk volt a gondolat, hogy a filmből egy új sorozat is születhet. Úgy gondoltuk, hogy a mozifilmet felhasználva indítanánk a show-t, azonban mostanra a film története lett a harmadik sorozat alapgondolata.

GateWorld: Annyira el fog különülni a Csillagkaputól és az Atlantisz-tól, hogy nem lesz majd lehetőség arra, hogy a másik két sorozat karakterei vendégszerepeljenek benne? Talán egy másik idősíkban fog játszódni?
RCC: Nem. Nem vagyok az előzmények nagy rajongója. Nem hiszem, hogy működnek és nem értem azokat az embereket, akik szerint működnének.

Az egyik dolog, amit szeretünk a Csillagkapuban, hogy rólunk szól. A mi katonaságunkról, a mi tudósainkról, a mi embereinkről. Mi utazunk ki a galaxisba és az univerzumba, hogy felfedezzük az ottani csodákat és hogy szembenézzünk a saját korlátainkkal, amikor nálunk sokkal fejlettebb dolgokba botlunk. Ezzel azonosulni tudunk. Ezekkel kell szembenéznünk az orvostudomány, az asztrofizika és a [többi] tudomány mindennapjaiban. Csupán kisgyerekek vagyunk. Mindezt igyekszünk megtartani mindenben, ami a Csillagkapuval kapcsolatos.

Természetesen [a sorozat] épít a már meglévő mitológiára, de nem kapcsolódik közvetlenül bármi konkréthoz, amit a Csillagkapuban vagy az Atlantisz-ban láthattunk.

GateWorld: Van olyan munkacím, amit megoszthatsz velünk?
RCC: Azt hiszem nem ártok vele, ha elmondom a munkacímet, elvégre csupán egy munkacím: Stargate Universe [Csillagkapu Univerzum].

ICQ: #45954357
Skype: radu_szeged

 

A képek, filmek, hangok a Sci-Fi Channel és az MGM/UA tulajdona. További információk a Jogi kérdések menüpontban.

v3.0