 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3x16 Urgo (Urgo)
Írta:
Rendezte:
Epizódismertető
Az SGC-n Samantha a P4X-884-ről kapott képek előtt ül. A képen egy idilli tengerparti kép pálmafával, homokkal, kék tengerrel, ...
- Az atnoszféra megfelelő - mondja, majd taglalja tovább a földi állapotok megfelelőjét közvetítő adatokat a többieknek. Civilizációra utaló jelek azonban nem mutatkoznak. Úgy tűnik, ez maga a Paradicsom. Ezen azután el is elmélkednek egy kicsit. Persze O'Neil - mint mindig - szkeptikus marad. Az eszmefuttatásnak Hammond tábornok vet véget azzal, hogy Carter őrnagy javaslatára elküldi az SG1-et egy "kis ásványelemzésre".
Aktiválják a kaput az új világra és mielőtt átlépnének O'Neil kis nyelvi elköszönös/köszönés bemutatót tart Teal'C-nek francia, olasz, spanyol, német és japán nyelven. Amikor idáig jut, átlépnek a Csillagkapun ...
... és megérkeznek a ...
az SGC-re! Ahol teljes a készültség, mindenki (még a tábornok is) talpig felfegyverkezve az indítócsarnokban áll és csodálkozva tekint az érkezőkre.
- Készülség vége! - adja ki a parancsot Hammond.
- Mi történt? - kérdi az ezredest.
- Mi történt? - kérdez vissza O'Neil.
- Ezt kérdem én is - feleli a tábornok.
- Megmagyarázná valaki? - folytatja.
Carter próbál segíteni: - Mi éppen most mentünk el. Átmentünk a kapun és megérkeztünk... ide.
- 15 órája mentek el őrnagy.
Mire az SG1 minden tagja döbbenten néz...
FŐCÍM
Dr. Janet Frasier - elvégezvén a vizsgálatokat - tájékoztatja a tábornokot, hogy egészségügyileg minden rendben van az SG1 tagjaival, akik csak azt nem értik, hogy akkor hova is lett az a 15 óra.
Találgatják, nem kaptak-e valamilyen injekciót, amit persze a jó doki kizártnak tart.
S hogy mire is emlékeznek utoljára?
- Beléptünk és kiléptünk - taglalja O'Neil.
Pedig közben - ahogy Hammond magyarázza - elvesztették velük a kapcsolatot. Erre küldtek utánuk egy újabb MALP-ot, ami továbbra is a már ismert idillikus hangulatot árasztó képet adta.
- Akkor ezért volt két MALP a teremben - mondja Carter.
- Mindkettő maguk előtt érkezett vissza. Azt hittük maguk küldték - szólt Hammond.
Pedig nem, ahogy azt sejthettük....
A terem feletti előadóban vagyunk. Sam éppen a 2-es MALP által felvett jeleket mutatja be. Ugye, nem kell taglalni a képernyőn megjelenő képet. Hammond jelzi is, hogy ismeri a képet.
- Akkor hova lett a képről az első MALP? Miért nem mutatja?
- Nem kellett volna annak körülnéznie a terepen? - kérdi meg jogosan az ezredes?
- Márpedig annak látható keréknyomokkal kellene járnia, de itt nyoma sincs ilyesminek - fejezi be a gondolatmenetet Carter. - Lássuk kockáról-kockára a visszajátszást - folytatja.
S lőn! Egy érdekes kocka a felvételen: ott a MALP és ott egy terem. Valaki(k) előállítottak egy képet és azt küldték vissza a Földre. Miért?
- Talán hogy oda csalogassanak minket - mondta az ezredes.
- Mmm. Ez a kávé finom - veti közbe Daniel.
- Én is erre gondoltam - mondja Carter.
- Ez fahéjas? - érdeklődik O'Neil.
- Ez, ... cikória - jegyzi meg Daniel. Teal'C meglepetten figyeli a társalgókat és - lévén ő a tettek embere - lecsavarva a kávés termosz tetejét, azonnal mohón megkóstolja az elgondolkodtatásra késztető frissítőt.
A végén az ezredes azért megkérdezi: - Nem forró?
- De az - feleli a jaffa.
És Hammonddal együtt mindenki furcsán érzi magát, és kávéscsészével a kezében néz a többiekre.
- Maradjanak a bázison - szólal meg a tábornok. - Szükség lesz valakire, aki felügyel magukra.
Mindenki jól érzi magát és ennek Teal'C is hangot ad.
- Ezt mondja az, aki most ivott meg egy fél gallonnyi kávét. - zárja le a jelenetet Hammond.
Az SGC egyik étkezőjében vagyunk. O'Neil képeket nézegetve éppen belekezd egy szelet sütibe. Úgy tűnik, nagyon elnyerte tetszését, mert félretéve a villát, kézbefogja az édességet és úgy eszi meg az egészet.
Carter - egynéhány MALP és 2-3 kisegítő személyzet társaságában ül. Feláll és elindul. A "megfigyelője" utána ered.
Daniel jegyzetel. Majd hirtelen feleszmélve - megfigyelőjének társaságában - ő is nekiered.
O'Neil-nél kötnek ki Teal'C-el együtt. Az ezredes egy "terülj, terülj asztalkám" előtt falatozik.
- Éhes? - kérdi Daniel.
- Igen - feleli Sam.
- Próbálja ki a pitét - veti oda az ezredes.
És leülnek jóízűen falatozni. Mindannyian rendkívüli módon élvezik - az amúgy hétköznapinak tűnő - katonai kosztot. Nem hagynak ki egyetlen lehetőséget sem, hogy az ételeket ne dícsérjék. Pedig...
- Ugyanaz az öreg pite - jegyzi meg O'Neil.
Néhány falat után pedig meglepődik: - Sosem szerettem a joghurtot.
- CSK1 jelentkezzen a 3-as laborban - szólal meg a hangosbemondó, ezzel végetvetve a felséges lakomának.
Elindulnak - a döbbent konyhai személyzet szeme láttára. Ám O'Neil még visszanyúl egy darab sütiért.
Ismét a doktornőé a főszerep, aki egy hibára hívja fel a figyelmet, mely mint egy "kóbor képpont" jelentkezik a látható képeken. Ezeken természetesen az SG1 csapattagjainak agyi felvételeit kellene felfedeznünk :)
- De ugyanazon helyen van mindenkinél - jegyzi meg Carter.
- Így van - feleli a doki. - Ezért kell lefuttatnom egy elektronrezgési tesztet, hogy ....
És itt megakad egy újabb - a kezében lévő - felvételre pillantva. Ezt azután a többieknek is megmutatja.
Valami kicsi, kerek és nem természetes dolgot látunk.
- Ez van mindenkiben? - kérdi Daniel.
- Azt hiszem igen - feleli Frasier doktornő.
Hammond érdeklődik a szerkezet eltávolítása felől. A doktornő szerint ez csak agykárosodással járhat együtt. Sőt, maga a beültetési eljárás is ismeretlen számára.
- Miféle fenyegetettséggel járhat ez? - kérdi a tábornok.
- Minden desszert a bázison nagy veszélyben van - dobja ki a várt választ O'Neil :)
A lényeget Carter így fogalmazza meg:
- Erős vágyakat és az érzékek megerősödését vettük észre.
- Különösen az ízlelést és a szaglást illetően - segít Daniel.
- További intézkedésig 24 órás őrség mellett karantén - adja ki az utasítást Hammond.
Egy pihenőben a csapat. Carter egy notebookon dolgozik, Daniel és Teal'C sakkoznak, O'Neil egy kis számítógépes játékkal szórakozik.
- Uncsi - hallunk egy felkiáltást.
- Ezt ki mondta? - kérdi az ezredes.
- Nem én - így Daniel.
- Mit szólnátok, ha csinálnánk valamit? - szól újra a hang.
De ki lehet az - ez látszik a csapat arcán, ahogy körbetekintenek.
- Teal'C? - kérdez rá társára O'Neil - hallottad?
- Igen - válaszolja.
- Ki az? - kérdezi az ezredes.
- Rendben, megteszem nektek, de csak mert kértetek - válaszolja a hang.
És lőn: megjelenik egy villanással kísérten a hang tulajdonosa. Átlagos magasságú, kopaszodó, szakállas, öregedő férfi
- Mindannyian láttok? - kérdez rá a csapatra, akik egyemberként felpattanva fogadják emberünket.
Ő - biztos ami biztos - mindenkinek szán egy Helló-t. És felkéri őket, mindannyian mondják:
- Helló Urgo - és ezt már ők maguk mondják ki.
Az öreg szerint mindannyian jobban néznek ki így kívülről, mint belülről, mert belül olyan komplikáltak, hogy, ... az már borzasztó.
O'Neil behívja az egyik katonát és megkérdi, lát-e betolakodót a szobában. Az - keresztülnézve Urgo-n kijelenti, hogy nem lát. Mire elbocsájtja. Urgo somolyog.
- Ok, mi vagy Te? - kérdi.
- Urgo.
- Te olvasol a gondolatainkban? - kérdi Daniel.
- Csak azokban, amiken éppen gondolkodtok - feleli Urgo.
- Tehát Te a fejünkben vagy - mondja ki a következtetést Samantha.
- Olyan okos vagy! Ezt szeretem benned - feleli Urgo.
O'Neil persze nem érti a dolgot. Carter igyekszik megmagyarázni neki, hogy egy kommunikációs eszköznek köszönhetően látják azt, ami most Urgo.
- Összezavarodott - jegyzi meg Urgo O'Neil-re mutatva, majd megkérdi az ezredest: - Ki az a Mary Steenburgen?
Sam és Daniel egy villámgyors párbeszédben megvitatják, hogy a kis kütyük az agyukban hálózatba vannak kötve és így kommunikálnak egymással. Ez magyarázza, hogy mindannyian az étkezőben kötöttek ki, amikor az ezredes enni kezdett. S akkor most bármire lehet őket kényszeríteni?
- Rosszra soha - próbálja nyugtatni őket Urgo - rosszra soha.
- De sugalni tud dolgokat, és növelni az érzékelő képességeinket? - kérdi Carter.
- Mint például finomabbá tenni dolgokat - teszi hozzá Daniel.
- Hát nem így volt? - kérdez vissza Urgo.
- De uncsi - majd témát váltva kérdezni kezd: - Ki rendezte be ezt a szobát?
Hangot ad annak, mennyire unalmasnak, sivárnak tartja a jelenlegi környezetüket és mi lenne, ha elmennének innen. Valahová. Bárhová.
A dokinő megérkezve megkérdi, hogy is néz ki Urgo.
- Mint egy híres tenorista.
- Ez mi? - kérdez közbe Urgo egy defibrillátor berendezésre mutatva.
- És maguk mind egyszerre látják ugyanazt. - mondja a doktornő.
- Igen. - feleli először Carter. - Egy defibllirátor - válaszol Urgonak.
- Érdekes, köszönöm. - feleli Urgo, és közben dr. Frasier igen furcsán tekint Carterre - És most is defribllirál? - folytatja a kérdezősködést Urgo.
Carter - majdnem automatikusan válaszolva - igyekszik megmagyarázni a dokinak, hogy Urgo most is vele beszélget, majd váltva megmagyarázza Urgonak a készülék rövid lényegét. Ő szeretné azon nyomban kipróbálni, ám Daniel segít őt erről lebeszélni.
- Beszél magukhoz? - döbben meg Frasier doki.
- Igen - feleli Carter - s közben további ismereteket szerez.
- Próbáld ki - adja ki Urgo az utasítást Teal'C-nek, aki el is indul Frasier doki mondata közben és beindítja a defribllirátort. A doki gyorsan kikapcsolja. O'Neil rászól Teal'C-re, de Urgo leinti. Az ezredes visszaszól neki.
Az őrnagy és a többiek igyekeznek elmagyarázni, mi is történik, hogy ezzel is megnyugtassák a doktornőt. Bár annak is hangot adnak, hogy kérdezni sem tudnak tőle semmit, amit persze Urgo azonnal ki is kér magának:
- Kérdezzetek bármit!
Teal'C nem késik a dologgal: Hogy vehetünk ki téged az agyunkból?
- Oh ... Kivéve ezt. Miért akartok kivenni, hiszen kedveltek engem. Nem tudtok becsapni.
- Nem, mi nem kedvelünk téged - siet válaszolni O'Neil.
Ezt nagyon sajnálja Urgo, mert - szerinte - évek múlva már nagyon sajnálnák, ha kivették volna őt belőlük. És amúgy is: nem lehet őt eltávolítani onnan és punk-tum!
- De mit csinálsz te a mi agyunkban? - kérdi az ezredes?
- De hát ezt - Carterre mutatva - ő is tudja. Megfigyellek benneteket.
- Ok. - feleli Carter - De, a faj, ami rajtad keresztül bennünket megfigyel, miképpen kapja meg tőled az információkat?
- Nem akarod te azt tudni - feleli Urgo.
- És ha mégis?
- Ne foglalkozz ezzel.
- Te programozva vagy - mondja Carter - hogyan szállhatsz szembe a programozóiddal?
- Ők gonoszak és mi nem akarunk tőlük semmit - érkezik a gyors válasz.
- És ha kapcsolatba lépnénk velük? - kérdi Daniel.
- Az nagyon rossz lenne - feleli Urgo - Nagyon rossz.
- Miért kellene hallgatnunk rád? - kérdi őt O'Neil.
- Én, veletek ellentétben, nagyon kedvellek titeket. Ezért nem akarom, hogy meghaljatok.
- Meghalni?
- Igen. Ők meg fognak titeket ölni. Felnyitják a fejeteket és egy nagy merítővel kimerik onnak az agyatokat. Így működik ez - sírja el magát kissé Urgo.
- A halál, vagy én - adja ki a döntés lehetőségét végül.
Természetesen a doki közben döbbenten áll és figyeli az SG1-et.
- Nos? - sürgeti őket Urgo
- Gondolkodunk - zárja le ideiglenesen a jelenetet O'Neil.
A kapu feletti termben vagyunk. Urgo dudolászik:
- Én, én, én ... én, én, ... én, ....
És így tovább.
Egyszer csak O'Neil ingerülten kifakad: - Befejeznéd?
A többiek - Hamonddal az élen - csak néznek ... a látszólag üres székre.
- Kérlek - fejezi be a kérését az ezredes, mire Urgo elcsendesedik.
Mivel Urgo rajtuk keresztül működik, O'Neil szerint meg kell kockáztatni a bolygóra való visszatérést, mert itt úgysem lehet tenni ellene semmit. De, ezt Sam is tudja - legalábbis Urgo szerint.
- Még nem tanulmányoztam a technológiát - feleli ő. - Talán van más megoldás is. Talán rájöhetek, hogy kell kikapcsolni.
Ezen természetesen Urgo eléggé meglepődik. Teljesen felesleges időpazarlásnak tartja a dolgot.
- Miért nem játszunk inkább bújócskát? - javasolja - Ti elbújtok én pedig, de hisz' tudjátok, nem csalok és - máris belekezd a számolásba.
- Amit csak akar őrnagy - feleli Hammond és mindannyian elhagyják a termet.
- Tíz - ér a számolás végére Urgo.
Carter - egy folyosón sietve - igyekszik lebeszélni a mellette nem látható Urgot a játékról. Szerinte inkább O'Neil-el kéne pitét ennie, mert neki dolgoznia kell. Itt tart, amikor a kanyarban összefut Hammond tábornokkal és dr. Frasier-rel, aki szeretné Urgot rábeszélni arra, hogy hagyja kis ideig négyszemközt Carter-t vele. Azt nem tudni, mit mondott erre Urgo, de Carter szerint ez goromba volt. Majd - valószínűleg engedve Urgonak - továbbhaladnak.
Hammond nem teljesen biztos abban, hogy a CSK1 tagja teljesen épelméjűek.
Sajnos ebben a dilemmában nem tud neki a doki sem segíteni.
Carter laborjában vagyunk. Épp teát kortyolna, de Urgo ráijeszt. Közben befutnak a többiek is.
- Azt hiszem találtam megoldást - szólal meg az őrnagy.
- Az jó lesz - feleli O'Neil.
Carter próbálja elmondani teóriáját az egészről, de közben leönti magát a forró itallal.
- Urgo azóta próbál engem zavarni, mióta ezen gondolkodom - foglalja végül össze.
- Szerintem egy erős elektromágneses lökéssel ki tudnánk őt iktatni.
Urgo ezt nem nagyon érti.
- Csinálja - adja ki a parancsot az ezredes.
- Ne csináljátok ezt! - próbálkozik Urgo. - Nem akartalak leforrázni. Én kedvellek benneteket, ...
- Ez a szoba védve van, tehát a hatás nem jut ki a bázisra - magyarázza Carter.
- Ne csináljátok, kérlek - folytatja Urgo.
- Biztos benne, hogy nem lesz bajunk - kérdi az ezredes?
- Nem, nekem lesz bajom - válaszol Urgo.
- Mi meg sem érezzük - mondja Carter.
- De én igen! - így Urgo - Kérlek ne tegyétek! Lehetnék akár kisebb is...
Egy villanás....
És Urgo ott van, de lényegesen kisebb méretben.
- Kész? - kérdi Carter.
Újabb villanás.
- Itt vagyok - szólal meg a készülék tetejéről Urgo saját ici-pici mása. - Milyen icuri-picuri vagyok?
- Hogyan tudna egy ilyen icuri-picuri bárkit is bántani? - próbálkozik tovább. Majd hirtelen ismét eredeti nagyságában jelenik meg.
- Várjatok! Tudok ám unalmas is lenni. Akarjátok?
És elkezd sületlenségeket beszélni.
- Megnyomná azt a kapcsolót - érdeklődik rezignáltam az ezredes.
- Ne! Oh. Mit szóltok ehhez? - kérdi Urgo.
És megjelenik - egy villanás kíséretében - egy fitt, jó vágású amerikai katonatiszt, akinek ki van mind a 64 foga. És mosolyog.:
- Ellent tudtok ennek állni? - kérdi.
A hatás .... elmarad.
Carter megnyomkod néhány gombot. Urgo elkezd halványodni, miközben folyamatosan siránkozik:
- Olvadozom, olvadozom! Milyen szörnyű, milyen szörnyű...
- Még nem is indult el a folyamat, mert időzítve van - jegyzi meg Carter.
- Ó - lepődik meg az újra láthatóvá vált Urgo - És mennyi ideig....
És a folyamat elindult. Eltünt.
Igen, úgy tűnik sikerült.
Legalábbis a többiek is sikeresnek ítélik a dolgot.
Sam is, bár számára láthatóan túl egyszerűnek tűnik.
- Meglátjuk - foglalja össze a történteket.
A gyengélkedőben vagyunk és hőn szeretett doktornőnk tesz jelentést a tábornoknak:
- A műszerek még jelen vannak, de az elektromágneses mező eltünt. Minden más rendben van.
- Engedélyezze a CSK1 munkába állását - szólal meg O'Neil.
- Egy hét múlva - feleli kis tanácstalanság után.
Kicsit elszontyolodva, de tudomásul veszik.
Továbbra is megfigyelik őket. Doktor Frasiert látjuk, háttérben néhány megfigyelő monitorral, mely a CSK1 tagjait mutatja.
- Hát ... minden normálisnak tűnik - mondja a doktornő Carternek, akit valószínűleg most vizsgált meg.
Carter pedig hangot ad abbéli vágyának, hogy szeretne újra dolgozni.
- Jövő héten - feleli a doktornő. Továbbá felajánlja, hogy a hétvégén csatlakozzon hozzá és Cassandrához az őrnagy, mert el akarnak menni csónakázni egy tóhoz. Ő szíves-örömest elfogadja az ajánlatot.
- Ok, akkor küldje fel hozzám Daniel-t.
Carter elindul és elkezd dúdolni egy dallamot. Ez nem is lenne baj, de közben a megfigyelő monitorokon át mindenki ugyanezen dalba kezd. Háát ... ez nem jött be.
- Én nem énekeltem - magyarázza most O'Neil. De nincs helye az apellátának. Ugyanis doktor Frasier elindítja a visszajátszást. Majd a megdöbbenést így foglalja össze: - Ok, ha ezt éneklésnek nevezik... :)
Majd kis szünet után szólítja:
- Urgo!
- Nem tudtam magam visszatartani - villan be a képbe barátunk.
- Azt hittem működött - szomorodik el Carter.
- Ó persze. Működött is. Kis ideig. Minden elment. Nagyon szomorú volt. De azután visszakerültem az agyatokba. Ahová tartozom.
- Amíg ez a műszer befolyásolni képes magukat, addig nem engedhetem, hogy újra dolgozzanak - mondja ki a véleményét Hammond.
- Szükséges ez? - kérdi O'Neil.
Természetesen a többiek is úgy gondolják, nem számít ez a dolog. Még majdnem a védelmére is kelnek Urgonak, amikor Hammond felemlegeti Samantha önnönkezű leforrázását, miszerint:
- Nem úgy gondolta!
Ezt Urgo örömmel veszi :)
Majd azonnal javaslatot tesz egy játékra... kevés sikerrel.
Nyitják a kaput és a MALP elindul.
Közben Urgo érdeklődik Carternél, mi micsoda, de O'Neil leinti.
A MALP átér: Hawai tájkép pálmával.
- Ó! Milyen csodálatos! - jegyzi meg a kép láttán Urgo - Oda tudunk menni?
- Ez csak illúzió a készítőidtől. Ezért mentünk mi is oda - feleli Carter.
- Látod, mondtam hogy aljasok - feleli Urgo. - Ez aljasság!
Közben Hammondnak jelenti az egyik technikus, hogy a szonda működik, mire a tábornok beleszól a mikrofonba és közli az idegenekkel, hogy tudnak arról mi újság. Fel akarják venni velük a kapcsolatot.
Urgo ezt nem érti, és amikor Daniel elmagyarázza neki, akkor emlékezteti őket, hogy:
- Ne, ez rossz! Rossz!
Majd egyszer csak egy hang odaátról:
- Ki meri kihívni Togar-t?
- Ez ő! - suttog Urgo.
Hammond átadja a lehetőséget Danielnek, aki siet megmagyarázni:
- Nem akarjuk kihívni magát. Megtaláltuk a műszereit és szeretnénk azokat, őt eltávolítani.
- Őt??
- Urgo.
- Honnan ismered a nevet?
- Ő mondta nekünk.
- És megőrjít minket - kiabál bele a mikrofonba O'Neil :)
Közben Urgo próbálja őket csendre inteni, hasztalan.
- Ez egy hiba - feleli a hang, majd folytatja - Az alanyok térjenek vissza. Urgo el lesz távolítva.
És a Csillagkapu kikapcsol.
Kezdődik a tanakodás: maradjanak és akkor nincs CSK1, vagy menjenek és menjen Urgo is.
A döntést Hammond zárja le: Urgonak mennie kell. Ő pedig teljesen elszöntyömpörödik a dolgon.
Az öltözőben Daniel megkérdi a többieket, vajon Togar mit értett hiba alatt.
Carter szerint azt, hogy Urgo kapcsolatba lépett velük.
Ezt kihasználva Urgo újra könyörgésre fogja a dolgot. Félti őket, hogy meg fognak halni.
Nem jön be.
Végül feladja és bevallja: ő fog meghalni.
- Hát nincsenek érzéseitek? - teszi fel a végső kérdést.
- Neked vannak? - lepődik meg Carter. Azonban O'Neil replikázik:
- Carter, miért kedveli őt? Önvédelemre van programozva.
Ám Carter arra világít rá, hogy ha a Togar féle "hiba" nincs, akkor nem is kellene nekik tudniuk Urgo-ról.
Urgo nagyon zavartan próbálja elmagyarázni, hogy igen, neki nem kellett volna velük kapcsolatba lépnie.
Arra a következtetésre jutnak, hogy technika ide, technika oda, ennek a programnak érzelmei vannak. És fél. Fél a haláltól, ami valószínűleg rá vár.
Carter és Daniel - O'Neil óvaintésétől függetlenül - arra a következtetésre jutnak, hogy Urgo valamilyen formában, de él. Önálló döntésekre, érzelmekre képes, fél, és a többi. O'Neil ezt nehezen emészti meg. Próbálja elmagyarázni, hogy Urgo nincs jelen, csak a fejükben létezik.
Daniel szerint vannak olyan életformák, melyeknek más életformákra van szüksége, hogy éljen.
- Akkor Urgo egy parazita, mint egy Goa'uld - mondja Teal'C.
- Mint egy parazita, mint egy Goauuhhh - próbálja utánozza őt Urgo.
Azután felmerül még Carter által a Tok'ra is, de O'Neil lecsap:
- Ez egy gép!
És belemegy egy párbeszédbe Sammal, amiből - a jelek szerint - nem tud észérvekkel győztesen kijönni. Sőt, a végén még Daniel is Carter - és ezzel Urgo - pártjára áll.
O'Neil szerint nem tehetnek egyebet, mint tartják magukat azon megállapodáshoz, melyet Hammond kötött Togarral.
Megérkeznek a P4X-884-re, ahonnan azonnal teleportálódnak egy laborba - természetesen a fegyvereik nélkül. Urgo is velük van, aki továbbra is nagyon aggódik. Elfordul egy nagy kerek ajtó, bejön rajta egy másik Urgónak tűnő figura és felszólítja őket, hogy ne mozduljanak.
- Én vagyok Togar! - mutatkozik be.
- Amilyen jóvágású, olyan gonosz - magyarázkodik Urgo.
Kiderül, hogy Togar látja és hallja Urgo-t. Ezért nem értik, miért nem veszi észre, hogy Urgo fél.
Togar maga köré hívja a CSK1-et. Tesz néhány varázskört kezével és az előtte lévő búra megelevenedik. Egy fura kis minisárkány szerűség lesz látható benne.
- Figyeljétek - mondja Togar.
És egy kis kék sugár hatol a lény fejébe. Majd a terem másik felében egy berendezésből kijön egy kisebb oszlop. Azon landol egy másik kék sugár.
- Íme, ez Urgo. És a lény sértetlen. Ahogy Ti is azok lesztek.
- És mi lesz Urgoval? - kérdi Daniel.
- Meg lesz semmisítve - érkezik a válasz. Mire Urgo újra siránkozásba kezd.
Carter most Togarral kezd eszmefuttatésba Urgo léte és nem léte körül. Hiba vagy csoda, ez itt a kérdés.
- Ő csak egy másik életformában létezhet - mondja Togar.
Úgy tűnik, itt elakadtak, pedig Urgo még "apa"-ként is szólítja Togart, akit ez nem hat meg.
- Mi lenne, ha magadba ültetnéd őt át? - kérdi Daniel.
Togar szerint ezzel az a baj, hogy ő Urgo-t megfigyelésre és tapasztalat szerzésre tervezte. Benne ez nem jutna érvényre. Daniel és a többiek szerint igen. Hiszen Urgo minden olyan dolog, ami Togarban nincs meg. Így megismerhetné saját magát.
A lehetőség ellen pontosan Urgo az, aki tiltakozik. Ám végül feladja és belemegy.
S lőn.
Carter végül még megpróbálja rávenni Togart egy információ cserére, de Togar elteleportálja a CSK1-et.
Majd Urgo-val azon vitatkozva, hogy mit is kellene játszani, kimegy a jelenetből.
A CSK1 visszatér. Hammond azon reményének ad hangot, hogy sikeres volt a küldetésük. Ők azonban nagyon csodálkoznak és azt hiszik, most léptek át a P4X-884-re.
Hammond már nem is csodálkozik, és közli, hogy több, mint 10 órája mentek el.
- Jelentkezzenek a gyengélkedőn! - adja ki végül a parancsot.
VÉGE
 Kapcsolódó fórumtéma
Fórum: Epizódok - 1. évad
Fórum: Epizódok - 2. évad
Fórum: Epizódok - 3. évad
Fórum: Epizódok - 4. évad
Fórum: Epizódok - 5. évad
Fórum: Epizódok - 6. évad
Fórum: Epizódok - 7. évad
Fórum: Epizódok - 8. évad
|
 |
|
|
|
|
|
|
| |
