A cikk eredeti forrása az emTV blog.

Hibák a szinkronban

Beszélgetés Góz Tamással a magyarszinkron.hu szerkesztőjével

Sok emailt kaptunk olyan szinkronnal kapcsolatos észrevételekkel, hibákkal kapcsolatban, mely úgy látszik sokatok szemét böki, pontosabban hallását. Érdekes módon a Csillagkapuval kapcsolatban kaptuk a legtöbb észrevételt, de természetesen ezek a - mondjuk úgy - problémák más sorozatokban, filmekben is előfordulnak. A kérdéseitekre Góz Tamás, a magyarszinkron.hu szerkesztője válaszolt.

Miért van az, hogy egy adott sorozatban minden ok nélkül olyan karakterek kezdenek el magázódni, akik epizódokon vagy esetlegesen évadokon keresztül tegeződtek (és fordítva) illetve, hogy van olyan sorozat, aminek egy epizódján belül is előzmény és indok nélkül hol tegeződnek a karakterek, hol magázódnak össze-vissza, főleg, hogy például a Doktor House-ban következetesen és remekül megoldották a Cudy és House közötti tegezés és magázás váltását.

Rohanó világunkban egy-egy sorozat epizódjának szinkronjára is kevés idő jut, ezért sok esetben még a fordítójuk sem ugyan az, sőt sokszor egy sorozat epizódjait különböző fordítóknak adnak ki. A kevés idő miatt fordul elő, hogy nincs idő az egyeztetésre. A tempó felgyorsult, s ennek bizony a minőség (is) sokszor látja kárát.

A Csillagkapu című sorozat egyik epizódjában találnak egy ládát. A szereplők többször is említik, hogy „bárka” és több rajongó is értetlenkedik, hogy a dramaturg vajon miért nem látja, miért nem érti, hogy ebben az esetben az „ark” nem bárkát, hanem ládát jelent. Miért fordulhatnak elő ilyen és ehhez hasonló félrefordítások, illetve főleg spinoffok esetében például neveket, sci-fi sorozat esetében technikai eszközöket máshogy ejtenek ki?

Nagyon kevés megrendelő fordít arra időt és energiát, hogy adásba kerülés előtt megnézzenek egy-egy epizódot. Régen – a magyar szinkron fénykorában – erre volt külön ember, aki a leadásra kész anyagot úgymond leellenőrizte, s ilyen esetekben ezeket a hibákat javították. Manapság erre már nincs lehetőség – pontosabban lehetőség az lenne, csak a megrendelő egyszerűen erre már nem óhajt költeni.

Napjainkban a fordítás menete sem olyan, mint régen. Ma a fordítók egyszerűen egy géppel lefordíttatják, aztán igazítanak rajta itt-ott, magyarítják illetve a beszélt nyelvhez igazítják ott, ahol ez szerintük szükséges. Sok esetben meg sem nézi a filmet, mert kilóra dolgozik és így saját érdekében minél előbb minél több fordítást igyekszik elkészíteni.  Odafigyelhetne persze a színész, a rendező és még sorolhatnánk, ehhez persze az kellene, hogy alkotómunkának tekintsék a szinkronizálást - azonban mint tapasztaljuk, ma már nem tekintik annak.

Miért van az, hogy a mellékszereplők hangjait sokszor cserélik, váltják, esetleg megváltoztatják, amikor állandó szereplő lesz belőle? Ehhez kapcsolódik ugyan csak a Csillagkapu című sorozatból, hogy van olyan magyar színész, aki különböző epizódokban ugyan, de több állandó mellékszereplőnek az állandó hangját is adja.

Ha nem nézi meg egy rendező előre, hogy több évadon keresztül kik/milyen mennyiségben fognak szerepelni, akkor az először felbukkanó néhány mondatos szereplő egy tömeges hangot kap magyar megfelelőjének. Ha abból a későbbiek folyamán főszereplő vagy fontos mellékszereplő válik, akkor lecserélik egy igazi színészre, hogy a hosszabb szövegeket ne egy „tömeges” mondja. Persze jó megoldás lenne, ha ez a „tömeges hang” alkalmas lenne hosszabb szövegek elmondására is vagy éppen remek alternatíva lenne az is, ha a rendezőknek elegendő idejük jutna a felkészülésre.

Hogy lehet az, hogy a narrátor által felolvasott szövegek (helyszínek, időpontok, feliratok felolvasása) rendre keresztezik a szereplők párbeszédjeit, így gyakran lemarad a néző egy-egy mondatról, mert egyszerűen nem hallja a narrátortól a párbeszédet? Sokak szerint egyáltalán nincs szükség a felolvasásra, hiszen akár feliratozhatnák is ezeket, illetve a magyar változat stáblistáját is.

Azon sokáig vitatkozhatnánk, hogy a feliratokat magyarra kellene-e átírni vagy jobb megoldás felolvasni. Általában az eredeti változatban az alkotó meghatározza a felirat helyét, s ezen nem lehet változtatni. Ha alatta beszélnek, akkor meg kell oldani, hogy mindkettő hallható legyen, s ilyenkor általában a szereplő mondatát veszik halkabbra, hogy a felirat hallható legyen. Többek között arra is tekintettel kell lenni, hogy mi az olcsóbb: ha a főcímmondó elmondja azt az egy mondatot vagy elkészüljön magyar felirattal.

A vége- és az eleje főcímek van aki szerint fontosak, van akik szerint nem.  Egyes esetekben az eleje főcím sem egyszerű, mert előfordulhat, hogy komoly zene vagy más ok miatt nem lehet elmondani. Az, hogy az eleje főcímet hogyan tudja valaki "megkoreografálni", úgy, hogy ne zavarja meg a film élvezetét, már rendezői feladat. A vége főcímre szintén szükség van, bár a mai tendencia szerint a kereskedelmi televíziókban már nem hangzik el.

Mi a helyzet a "Szeretem a 75 esztendős Magyar Szinkront"- kampánnyal?

A kép, amely direkt erre készült egyre több internetes oldalon megtalálható. Szeretnének egy emlékművet létrehozni ez alkalomból a szakmának. A Pannónia Szinkronstúdió jelenlegi vezetését is megkeresték ez ügyben, akik szóban ugyan elfogadták, később azonban elálltak a lehetőségtől. Jelenleg új helyet keresnek az emlékműnek. Az ünneplés azonban nem merül ki ennyiben, többek között cikkekkel, programokkal próbálják felhívni a figyelmet magára a szakmára és annak jelenlegi helyzetére. A "Szeretem a 75 esztendős Magyar Szinkront"- kampányt az emTV blog is támogatja.