A „Slice of SciFi” még az ünnepeket megelőzően készített interjút Joe Mallozzi-val, aki a Csillagkapu: Atlantisz negyedik évadának folytatása mellett arról is elárult néhány dolgot, hogy mit várhatunk majd a következő, ötödik évadban.

Figyelem! Spoiler-ek következnek!

Joe Mallozzi a népszerű Csillagkapu: Atlantisz producere és írója, aki egyben az Atlantisz elődsorozatának, a Csillagkapunak, az amerikai televíziózás történetének leghosszabb ideig futó science fiction sorozatának is írója volt. Mallozzi azon írok egyike, aki a sokat emlegetett és a rajongók által szeretett „Window of Opportunity [Egy Apró Lehetőség]” című epizódot – a „Groundhog Day [Idétlen Időkig]” csillagkapus környezetbe átültetett változatát – írta.

Slice of SciFi [SoSF]: Az Atlantisz egész biztosan vissza fog térni majd egy ötödik évaddal…
Joe Mallozzi [JM]: Igen, ennek nagyon örülünk.

SoSF: Az írók sztrájkja hogyan érinti a Csillagkapu: Atlantisz jövőjét?
JM: Nos, ebbe egyelőre nem igazán szeretnénk belemenni, még magunk között sem beszéltük át igazán a dolgot. Carl [Binder] is sztrájkol, így mi is türelmetlenül várjuk már, hogy megoldás szülessen. Néha egész biztatónak tűnnek a dolgok, néha viszont egyáltalán nem. Mi is nagyon reméljük, hogy hamar rendeződik ez az egész.

SoSF: Láthattuk, hogy néhány sorozat egész egyszerűen abbamarad és nem is azért, mert a nézettségi adatok olyan rosszak lennének és emiatt leállítanák őket. Mit gondol, fog az Atlantisz olyan hosszan futni, mint a Csillagkapu?
JM: Nos – érintett emberként – természetesen nagyon örülnék, ha az Atlantisz is elérné a 10. évadot. A kreativitás oldaláról tekintve, a mögötte lévő tapasztalat, szakértelem és a kamerák előtt és mögött dolgozó rengeteg ember támogatásával egyáltalán nem lenne ok rá, hogy ne éljen meg a sorozat 10 évadot. Habár nem tudom, hogy tíz éven keresztül akarnék-e a Csillagkapu: Atlantiszon dolgozni… Immáron nyolc éve dolgozom a Csillagkapu franchise-nál és habár Atlantiszt készíteni mindig szórakozás, egy bizonyos ponton túl az ember már belevágna valami újba… jelenleg azonban még nem jött el ez az idő és nagyon várjuk az ötödik évadot… habár persze nem tudjuk, hogy lesz-e még további öt évada a sorozatnak. Idővel úgyis ki fog derülni.

SoSF: Mit gondol, az Atlantisz hogyan tudna hosszan távon fennmaradni: ha több különböző világot látogatnánk meg a kapun keresztül, ha több lenne a Lidérces történet? Esetleg valami mással?
JM: Számomra ez a kihívás mindig a karakterek szintjén jelenik meg és azt hiszem, hogy ezzel a rajongók is egyetértenének. Alapvetően a karakterekkel meséljük el a történeteinket, akikkel a nézők kapcsolatot tudnak teremteni, azonosulni tudnak és őszintén szólva ez volt a Csillagkapu hajtóereje is. Ott 4 alapvetően különböző karakter állt a középpontban. Ez némileg ugyan megváltozott a sorozat vége felé, de a karakterek mindvégig érdekesek maradtak. Paul, én és az Atlantisz színészei közösen leültünk, amikor a negyedik évadnál átvettük a sorozatot és elmondtuk, hogy mi ezt és ezt tervezzük, szeretnénk a fókuszt jobban a karakterekre és kapcsolataikra helyezni. Persze tovább akarjuk mesélni a történeteket is, ahogy azt az első három évadban is tettük, de többet akarunk foglalkozni azzal, hogy kik is ezek a karakterek a történetben, esetleg konfliktusokat is generálni, olyan kapcsolati lehetőségeket felfedezni, amelyeket a múltban nem tettünk meg. Ezeket tűztük ki célul és a negyedik évad eddigi tapasztalatai alapján ezeket sikerült is megvalósítani, ezt szeretnénk továbbvinni az ötödik évadra is.

SoSF: A karakterfejlődésnél maradva, mit gondol, melyik karakter kapta a legtöbb figyelmet ebben az évadban és melyikük változott a legtöbbet?
JM: Nos, először a kérdés második felére válaszolnék. Azt hiszem, hogy Teyla, méghozzá elég egyértelmű okok miatt. A karakter terhes és azt hiszem, hogy már korábbi interjúkban is említettem, hogy Teyla-t eredetileg az athosziak rejtélyes eltűnése kapcsán szerettük volna sötétebbé tenni, ami persze elég nagy változásokat jelentett volna számára. Ebből a „Missing” című epizódban láthattunk is némi ízelítőt. A terhesség miatt azonban végül nem tudtuk ezt úgy végigvezetni, ahogy eredetileg elterveztük… és mivel a terhességet a sorozat történetébe is bevontuk, ezért a negyedik évadot végigkíséri az athosziak eltűnésének rejtélye és a kétely, hogy mi is van most Teyla-val, mi játszódik le benne. Az évad második felében a csapat válaszokat is talál, megtudják, hogy terhes és mindannyian valamelyest különböző módon reagálnak majd a hírre. Ahogy az évad második felének története előrehalad, úgy válik majd a terhesség-történetszál több új történet alapjává. A Teyla-t és népét, valamint a terhességet érintő szálak végül egy negyedik évad végi végül sötét fordulathoz vezetnek. Később majd a gyermek megszületése természetesen nagy hatással lesz a karakterre… de ez már az ötödik évad történeteire mutat előre. Tehát arra, hogy melyik karakter változott a legtöbbet, egyértelműen őt emelném ki a negyedik évadból és elnézést, de a kérdés első felére már nem emlékszem…

SoSF: Ki kapta a legtöbb figyelmet?
JM: A legtöbb figyelmet? A negyedik évad elején minden karakternek külön történeti szálat terveztünk az évad első felére, hogy ezek legyenek az epizódok központi kérdései. A figyelem tekintetében nem tudom, hogy melyik karakter lenne az, amelyik elnyomná a többit. Az előző évadokban elég sok kimondottan McKay-re fókuszáló történetünk volt, de ezt megpróbáltuk kiegyensúlyozni. Ő ugyan még mindig előtérben és központban van, de a többi karakternek is további háttértörténetet adtunk, például Sheppard-nek az „Outcast”-ben, amit a nézők majd az évad második felében láthatnak. A korábbi, már látott „Travelers” epizódban is ő állt végig a középpontban. A „Reunion”-ben újabb betekintést nyerhettünk Ronon múltjába is… így nem hinném, hogy bármelyik karakter több figyelmet kapna a többieknél, habár Samantha Carter karaktere – mivel új a sorozatban – természetesen több figyelmet irányított magára.

SoSF: Nemrégiben készült egy interjú Jason Momoa-val is, amiben felvetette Ronon karakterének sötétebbé válását. Az ötödik évadra van valami ezzel kapcsolatban tervbe véve?
JM: Jason egy alkalommal bejött hozzánk és felvetett egy lehetséges történetet… valójában azért, mert már elég sok problémája volt a rasztáival, melyek elég nehezekké váltak már és a haj tövében itt-ott pár részen ki is hullottak. Ha nem ért hozzájuk, akkor is elkezdtek hullani, előjött tehát egy ötlettel, ami úgymond „Ronon sötét oldalát” mutatná meg. Eszerint neheztelni kezd Sheppard-re, úgy érzi, hogy a csapat cserbenhagyta őt, amikor az IOA nem hagyja jóvá a küldetést, hogy kiszabadítsák őt Michael fogságából. Nekem tetszik a sötét oldalú Ronon-karakter ötlete, úgy értem én alapból szeretem a sötét hangulatú karaktereket, de az ötlet, hogy Ronon Sheppard-öt tartaná felelősnek azért, mert nem jöttek időben kiszabadítani őt… az olyasvalami volt, amit nem gondoltam Ronon karakteréhez illőnek.

Van azonban egy másik történet, amit az évad második felében meg szeretnék valósítani: szintén egy Ronon-történet, ami tulajdonképpen a „Reunion”-ben történtek folytatásának tekinthető. Ezt a többi, negyedik évad második felében elmesélendő történet miatt is szeretném megvalósítani, aminek az ötödik évadban folytatása is lenne és egyben lehetőséget adna arra is, hogy betekintést nyerhessük Ronon sötét oldalába. Így végül Jason is megkapná a lehetőséget, hogy a karaktere sötétebb hangulatúvá váljon… aztán hogy a rasztáit a karakternél is el akarja-e majd hagyni vagy nem, az csak rajta fog állni.

Amikor először előjött az ötlettel, hogy le szeretné vágatni a haját, rögtön mondtuk, hogy ez problematikus lenne, hiszen a negyedik évad egy cliffhanger-rel zárul, azaz az évad végén látott Ronon-nak kell visszaköszönnie majd az ötödik évad legelején is, ezért nem vágathatta le a haját. Miután beszéltünk erről, megkereste azt a vancouver-i hölgyet, aki amúgy is a haját készíti. A hölgy elmondta, hogy le tudják úgy vágni a rasztákat, hogy ha Jason elég hosszúra meghagyja a haját, akkor utólag vissza lehet rá függeszteni, így pedig a karakter ugyanúgy fog kinézni, mint korábban. Ha később betervezzük, hogy a karakter is megszabadul a rasztáitól, akkor simán meg fogjuk tudjuk oldani. Megbeszéltük tehát a dolgot ezzel a hölggyel, aki azt mondta, hogy ez egy igencsak időigényes munka lesz, két napot vesz majd igénybe. Ez azt jelenti, hogy Jason-nak két napig kell ülnie egy székben, amíg a hölgy alaposan visszahelyezi a rasztákat… azt hiszem, hogy ezen a ponton döntött úgy Jason, hogy meggondolja a dolgot. Most, hogy két napot kell majd ülnie egy székben, már nem olyan nagyon eltökélt a hajvágás mellett, mint korábban. De majd meglátjuk. Ez majd az ötödik évad során fog előjönni, hogy leülünk Jason-nel és átbeszéljük, hogy a karakter is meg akar-e válni a rasztáitól vagy sem. Nagyon kíváncsi leszek majd a rajongói véleményekre, mert rasztákkal szokták meg a karaktert.

SoSF: Most egy kicsit összehasonlítanánk… bár ez nem is annyira összehasonlítás lesz, de tudjuk, hogy az Atlantisz a Csillagkapu spin-offja, egyfajta folytatása, így több hasonlóság is van bennük. Íróként hogyan szembesül a hasonló történetek más formában való elmesélésnek kihívásával és mit gondol, mi adja az Atlantisz egyediségét?
JM: Nos, ahogy már mondtam is, ez mindig a karakterekre vezetődik vissza. Mindig lesznek olyan emberek, akik megjegyzik majd, hogy ez és ez mennyire hasonló ahhoz, amit a Csillagkapuban csináltunk, vagy hogy valamely történet mennyire hasonlatos egyes Star Trek történetekhez. Több mint 200 epizódot készítettünk a Csillagkapu számára és Isten tudja hány epizód készült a Star Trek-hez, ezért nagyon nehéz olyasmivel előrukkolni, ami nem jelent meg ezelőtt valahol, valamikor. A kulcs az, hogy nem arra kell koncentrálni, hogy „oh, ez ismerős”: ne törődjünk annyira a hasonlatosságokkal, mindinkább koncentráljuk arra, hogy az adott történet milyen módon kapcsolódik a karakterekhez, példa erre az egyik első munkánk, a „Window of Opportunity”.

Eredetileg sötét történettel rukkoltunk elő, ami egyáltalán nem hasonlít az epizód végső változatára. Robert tette meg először azokat a megjegyzéseket, hogy „nem, nem, nem… ennél többet kell kihoznunk ebből”. Azt akarta, hogy komikusabb legyen az epizód, amire én rögtön felhoztam, hogy az ugyanaz lenne, mint a „Groundhog Day” és azt válaszolta, hogy „pontosan”. Rögtön felvetődött természetesen bennem, hogy miért akar újabb „Groundhog Day”-t készíteni. A forgatókönyv írása közben aztán felismertem, hogy habár igaz, hogy a történet alapja ugyanaz, de az teszi igazán szórakoztatóvá, hogy saját karaktereink, O’Neill és Teal’c ragadnak bent egy időbuborékban és nekik kell valahogy megbirkózniuk a nehézséggel, hogy valahogy megoldást találjanak. Pont ez a két karakter az, akik – mondjuk úgy – nem éppen a tudományos hátterükkel szokták kihúzni a csapatot a slamasztikából és most pont nekik kell a tudományt segítségül hívniuk, hogy megoldják a problémát. Pont ez volt a legviccesebb a történetben, ezzel a rajongók is egyetértenek. Végül aztán ez az epizód simán bekerült a legjobb 10 Csillagkapu epizód közé. Tehát hogy válaszoljak a kérdésre, mindig a karakterek szintjén kell nézni a dolgokat, hogy mi teszi a történetet különlegessé a számukra és ha lehetséges, akkor ebbe kell a karakterek saját vonásait is beleszőni.

SoSF: Az Atlantisz 100. epizódjához az ötödik évad végén érünk el. Van már valami ötlete rá? Esetleg a Csillagkapu 200. részéhez hasonló ötlettel fognak majd előállni?
JM: A 200. rész pont az évad közepére esett. Hatalmas mérföldkőnek számított és meg tudtuk engedni magunknak, hogy viccesre vegyük benne a figurát. Az Atlantisz 100. része pont az évadzáróra esik és már elég komoly ötletek vannak bennünk… nem lesz vicces epizód. A rajongók is kérdezték már korábban, hogy vicces epizódnak tervezzük-e… habár kétségtelenül lesznek benne humoros elemek, mint ahogy a legtöbb epizódban is, egyáltalán nem ilyenre tervezzük az évadzárót.

SoSF: Az ötödik évad forgatása néhány hónapon belül megkezdődik… a negyedik évados történetekben mennyi fog folytatódni majd az új évadban és milyen új kihívások várhatók majd?
JM: A negyedik évadot cliffhanger-rel zárjuk, még nem tudjuk, hogy közvetlenül ezt akarjuk-e továbbvinni majd az új évadban. Már nagyon korán meghoztuk a döntést, hogy cliffhanger-rel fogunk zárni, hogy ha esetleg film formájában folytatódott volna a történet, akkor meglegyen a kapcsolódási lehetőség. Most már azonban hivatalosan is megvan az ötödik évadra szóló megrendelés, ami nagyon jó dolog. Nem nagyon tudok belemenni a részletekbe, mert a negyedik évad második fele még nem ment le és elég sok negyedik évados elem fog tovább folytatódni az ötödik évad elején. Már korábban is említettem, hogy az ötödik évad nyitóepizódja a „Search and Rescue [Keresés és Mentés]” címet viseli. Hogy pontosan ki végzi majd a keresést és ki szorul megmentésre, az majd idővel kiderül, talán már a negyedik évad második felében. Kapcsolatok terén egyértelműen sok elemet fogunk majd továbbvinni, karakter-specifikus történeteket és főbb történeti szálakat egyaránt.

SoSF: Tudom, hogy még nagyon korai a kérdés, de vannak már tervek arra vonatkozóan, hogy milyen vendégszínészek vagy korábbi állandó szereplők várhatóak majd az új évadban?
JM: Ezzel kapcsolatban semmi sem biztos még, de remélhetően úgy egy héten belül lesz egy bejelentésünk, de ismét elmondom, nem tudok sok mindent elárulni, mert a negyedik évad második felének történései csak most kerülnek műsorra és ez több visszatérő karakterünk sorsára is hatással lesz, a vendégszereplőkre viszont már nem annyira.

SoSF: A negyedik évad első felének zárásában ízelítőt kaphattunk a Replikátorok csoportján belüli nézeteltérésekről és további információkat tudtunk meg a Lidércekkel való konfliktusukról. A csapattagok nanitokkal való duplikációja hogyan fogja befolyásolni a jövőbeli epizódokat és karaktertörténeteket?
JM: Ezzel kapcsolatban sem árulhatok el semmit, egyszerűen mert a következő epizódok tartalmát lőném le vele. Azt hiszem azzal, hogy most ez nem kommentálom, valójában válaszoltam is a kérdésre.

SoSF: Minden SGA rajongó tudni szeretné, hogy tervezik-e a Sheppard és Teyla közötti baráti kapcsolatot ennél továbbvinni!
JM: Ezt meg tudom válaszolni. Nincsenek tervek sem egy esetleges Teyla/Sheppard, sem egy Teyla/Ronon kapcsolatra. Elég hamar kiderült, hogy Teyla gyermekének apja egy harmadik személy.

SoSF: A „Missing”-ben valóban utalás van egy új „udvarlóra”, de ugyanakkor az előző három évad alapján tudjuk, hogy van egyfajta szikra Sheppard és Teyla között.
JM: Igaz, az udvarló kilétét egyelőre homály fedi. Az egyik ezzel kapcsolatos dolog gondolom akkor, amire a rajongók igazán kíváncsiak, hogy mi lesz Sheppard reakciója, amikor megtudja, hogy Teyla terhes…

SoSF: Korábban említette, hogy ez az Atlantisz évad volt az egyik legjobb, amire az írógárdával együtt az idejét és energiáját legszívesebben áldozta. Elégedett a rajongóktól és a negyedik évad nézőitől érkező visszajelzésekkel vagy volt olyasmi, ami esetleg meglepte?
JM: Nem, igazából nem ért nagy meglepetés. A rajongók nyitottan fogadták a dolgokat. Legtöbb esetben mi is boldogok vagyunk. Az egyik általuk is legtöbbet emlegetett dolog a karakterfejlődés. Annak külön örültünk, hogy idén mi is pont erre helyeztük a hangsúlyt. Természetesen vannak elégedetlen rajongók is, akiknek nem tetszett, hogy Dr. Beckett karakterét kiírtuk a harmadik évad vége felé és több Weir rajongó volt szintén csalódott, hogy Carter karaktere átjött az Atlantiszhoz és az ő kedvenc karakterük távozott. Vannak olyan rajongók, akik ugyan kedvelték Carter karakterét a Csillagkapuban, de nem akarják az Atlantiszban látni és vannak olyanok is, akik nehezményezik, hogy tulajdonképpen Dr. Keller karaktere vette át Dr. Beckett helyét. Korábban többek nem örültek Joe Flanigan [Sheppard] karakterének sem… és amikor a rajongók elégedetlenek, akkor gyakran hangot is adnak neki. Végső soron az írók fejében meglévő sorozat kerül terítékre és én mindig azt mondom, hogy minden egyes epizód elején indulhatnánk a nulláról, azaz a csapat új világot látogat meg, majd visszajön, miközben kapcsolataik nem fejlődnek, a fő történeti cselekmény szála nem bonyolódik és hosszú távon végül így egy lapos sorozat születik, mert nincsen fejlődés sem a karakterekben, sem a kapcsolatokban és a fő történeti szálat tekintve sem. Változások tehát mindig történnek és nem kerülhető el, hogy valakik elégedetlenek legyenek ezzel.

Őszintén szólva, heten vagyunk írók és ha Brad-et és Robert-et tekintjük, akik nincsenek annyira benne az Atlantiszban, akkor ők leginkább egy-egy apróbb történettel, forgatókönyvírással és hozzáfűzésekkel segítenek. Én, Martin Gero és Carl Binder, valamint Alan McCullough jövünk elő az új ötletekkel. Segítünk a forgatókönyvek véglegesítésében is, a fő történeti szálat érintő kérdésekben mindig beszélünk és a nap végén előfordulhat, hogy valamiben ugyan nem értünk egyet egymással, de alapvetően mind elégedettek vagyunk a negyedik évados előrehaladással.

SoSF: Van egy olyan téma, ami engem kimondottan érdekel, a vizuális effektek. Várhatóak újak vagy a meglévőkre épülő változások az ötödik évadban?
JM: A „Be All My Sins Remember’d”-ben azt hiszem, hogy az eddigi legjobb vizuális effekteket sikerült beleszőni. Szeretem Zelenka és Sheppard „Adrift”-ben látható űrugrásának effektjét is, amikor a lerombolt városrész egyik feléből akarnak átjutni a másikba a vezérlő panelhez. A vizuális effekteket tekintve a „Be All My Sins Remember’d”-ben és az egész negyedik évadban Mark Savela és csapata fantasztikus munkát végzett. Az ember már-már kicsit aggódik a negyedik évad megtekintése után, hogy hogyan fogjuk tudni ezt az ötödikben túlszárnyalni. Azért biztos vagyok benne, hogy a csapat módot fog találni rá. Évről-évre javult a vizuális effektek minősége, így várhatóan hasonló előrelépés lesz majd az ötödik évadban is. Nagyon várom a „Be All My Sins Remember’d”-öt érintő rajongó reakciókat. Ez a mostani volt a legrövidebb évad közepi szünet a sorozat történetében. Úgy 2-3 hete volt az évad első felének zárása, azaz alig egy hónapos szünetet tartottunk.

SoSF: Ez azért van, mert most szeptemberben volt a premier?
JM: Igen. Ez egyrészről jó a rajongóknak, mert nem szakad meg félúton a negyedik évados történetszál. Ezzel szemben mondhatjuk, hogy kevésbé jó ez nekünk, mert ilyenkor kell versenyezni a többi sorozattal. Nyáron általában jobbak voltak az eredmények, attól függően persze, hogy kivel kell éppen versenyezni. A kezdési időről pár szót… ősszel szerintem egész jól jártunk a péntek esti 22 órás kezdéssel. A legtöbben ekkor használják a DVR-t, ami magas nézőszámot jelent majd a későbbiekben – akik felvételről nézik meg az epizódot –, az Atlantisz pedig az első tíz leggyakrabban letöltött, illetve DVR-ral rögzített sorozat között van. A rating-ek persze így trükkösebbek és egyre zavarosabbak lesznek, de a végleges számadat mindig megnyugtat minket.

SoSF: Az Atlantiszt a Csillagkaputól a Lidérc szál választotta el. A harmadik évadban elszakadtunk ettől és az évadban jóformán Atlantisz szövetségeseivé válnak. Az ötödik évadban várható, hogy a fókusz újra átkerül a Lidércekre?
JM: Igen! A Lidércek mindig is jelent lesznek, és mindig fenyegetést jelentenek ránk. A harmadik évadban nem annyira a fókuszt akartuk elterelni róluk, mindinkább azt akartuk elérni, hogy a Replikátorokkal az új ellenség több figyelmet kapjon, hogy jobban be tudjuk őket mutatni. A rosszfiúkban leginkább a személyiségüket szeretem és ezért kedveltem a Csillagkapuban kimondottan Yu és Ba’al karaktereit. A Rendszerurakkal mindig jól lehetett dolgozni, mert külön személyiségük volt. Az Ori történetszállal való munka nekem például mindig is nehezebb volt, mert az Ori inkább volt titokzatos, mint karakteres … ezért jött létre végső soron Adria karaktere, aki már saját személyiségjegyekkel bír.

Hasonló a helyzet a Lidércekkel is. Korábban külön személyiségjegyek nélküli ellenség voltak, a negyedik évadban azonban igyekeztünk arra figyelni, hogy a Lidércekbe is személyiségjegyeket csempésszünk. Ezt leginkább Todd karakterkének létrehozásával értük el, aki nincs feltétlenül a segítségünkre, de mégis szövetségesünkké válik. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a Lidércek válnának szövetségeseinkké. A körülmények hozzák össze Todd-ot és az atlantiszi expedíciót. A Lidérc-Replikátor háború, ami az elején számunkra előnyös irányba tartott, úgymond „túl jól sikerült”: a Replikátorok a Lidérc élelemforrásokat, emberi világokat vettek célba. Rögtön felismertük, hogy segítenünk kell a Lidérceket vagy a Replikátorok az egész emberi és Lidérc népességet kiirtják a Pegazusban. Ez a felismerés adja a „Be All My Sins Remember’d” alaptörténetét is. Ahogy egyre jobban belemélyedünk a negyedik évad történéseibe, úgy kerülnek egyre inkább vissza a Lidércek a figyelem középpontjába.

Michael még mindig fenyegetést jelent, a negyedik évadban még nem is hallottunk felőle semmit – eddig. Ő egy másik olyan karakter, akit a személyiségjegyei miatt szeretünk igazán és Connor fantasztikusan alakítja a szerepet! Olyan karakter az övé, ami minden bizonnyal visszatér még… a Lidérc, aki mindig is Lidérc marad, de ugyanakkor megvannak benne a különc elemek is. Michael, Todd… olyan karakterek ők, akiktől nem tudja az ember, hogy mit is várjon.

SoSF: Mikor kezdődnek meg az ötödik évad forgatási munkálatai?
JM: Február vége felé.

SoSF: Az ötödik évad premierjével folytatják a szeptemberi ütemtervet vagy ez majd a SciFi Channel döntésétől függ?
JM: A SciFi döntése lesz, igen. Ahogy említettem, a hosszú szünet nem tesz jót nekünk, amilyen a harmadik évad első és második fele, valamint a harmadik és negyedik évad között is volt. Bárhogy is döntsön a SciFi, hogy szeptembertől indít-e minket vagy akár korábban, mi készen leszünk.